Austrotherm Austrotherm Akadémia

1. szemeszter

Amitől a víz a lefolyóba talál

Az ún. „lapostetőket” szerkezeti kialakításuk és használatuk módja szerint többfajta csoportba soroljuk. Az egyik ilyen csoport az egyhéjú melegtetőké (nem átszellőztetett tető), amelyek elvi rétegfelépítése a következő:

• felületvédelem, leterhelő réteg, használatot biztosító réteg;
• csapadékvíz-szigetelés;
• gőznyomás-kiegyenlítő réteg;
• hőszigetelés;
• páravédelmi réteg;
• lejtéstadó réteg;
• teherhordó födémszerkezet.

Ahhoz, hogy a betervezett vízszigetelő lemez hosszú távon is kellő biztonsággal is betöltse feladatát a fenti rétegrendben, megfelelő mértékű lejtéssel kell rendelkeznie. A korábbi általános gyakorlat szerint a vízszintes felületű zárófödémre az Építészek egy része lejtéstadó betonréteget tervez.

1. / 6

Ez azonban nem a legjobb választás, több okból sem. A kavicsbeton súlya többletterhet jelent minden fő teherhordó-szerkezet (födém, fal, alapozás) számára. Ez eleve drágábbá teszi az építkezést. A lejtéstadó betonréteg elkészítése nem egyszerű feladat, gondoljunk csak a kivitelezéshez szükséges gépi háttére (betonpumpa vagy daru használata), illetve a helyszíni lejtésképzés kialakításában résztvevő szak- és segédmunkások által elkövetett, nehezen és körülményesen javítható esetleges építési hibákra (nem a tervezett lejtésviszonyok valósulnak meg, vagy a szükséges tágulási hézagok elmaradnak!).

A betonból készített lejtések a kivitelezési időt is meghosszabbítják, hiszen a nagy nedvességtartalmú aljzatra a következő réteg csak a megfelelő technológiai szünet (beton kötése, szilárdulása) után hordható fel. Bizonyos évszakokban és/vagy időjárási körülmények között a betonozás egyáltalán el sem végezhető.

Arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy a bezárásra kerülő nedvesség felmelegedéséből keletkező nyomás eloszlatása, feszültségmentesítése miatt mindenképpen szükséges gőznyomás kiegyenlítő réteg beépítése a szerkezetbe, amelynek pontonkénti vagy vonalmenti kiszellőzést kell biztosítani.

Készíthetünk lejtéstadó szerkezeti réteget polisztirolgyöngy-adalékos könnyűbetonból is (AT-KA), ami egyrészt csökkenti a szerkezeti elemekre jutó terheket, másrészt javítja a rétegrend hőszigetelőképességét, de még mindig problémát okozhat a helyszíni kialakítás és a „nedves technológia” alkalmazása.

Az igazi megoldást a fenti esetekben az AUSTROTHERM Kft 1999-ben CONSTRUMA NAGYDÍJAT kapott terméke, a lejtésképző expandált polisztirolhab tábla (AT-LK) jelenti, amely a súlycsökkentés mellett a tető igazán jelentős hőszigetőképesség-javítását úgy éri el, hogy kiküszöböli a helyszíni, nedves technológia minden hátrányát. Korlátozott teherbírású födémek vagy tetőfelújítások esetén pedig az egyedüli járható megoldást biztosítja.