Frissítve: 2010. 8. 30.

Egy kivitelező szemével

  << Előző oldal  3  Következő oldal >>  

A hőszigetelés anyaga és rögzítése

A pincefalakon a hőszigetelés általában a talajnedvesség- vagy talajvíz elleni szigetelésre kerül, a vízzel „támadt” oldalra, ezért a hőszigetelés anyaga csak olyan lehet, ami semennyi, illetve elhanyagolható mértékű nedvességet vesz fel. Ilyen anyag az extrudált polisztirolhab (XPS), valamint a formahabosított, nagy szilárdságú expandált polisztirol hab (Austrotherm Expert). Akár hőszigetelésként, akár a vízszigetelés védőrétegeként kerül elhelyezésre, a hőszigetelő lapok rögzítését gondosan kell elvégezni. A hőszigetelő táblák általában lépcsős (falcos) kivitelűek, ezért a szoros, hőhíd-mentes illesztés nem okoz problémát. Ha a vízszigetelés anyaga bitumenes lemez, akkor a hőszigetelő lapok rögzítése hideg (oldószer mentes) bitumenes ragasztóval történik, közvetlenül a vízszigetelésre.
 
Amennyiben a vízszigetelés anyaga lágy PVC lemez, akkor a hőszigetelő táblákat oldószermentes (pl. poliuretán) ragasztóval, a vízszigetelés és a hőszigetelés közé elhelyezett geotextíliára (polipropilén filcre) kell ragasztani (ebben az esetben a filcet is ragasztással kell rögzíteni!). Ha a pincefal többszintes, akkor a hőszigetelő táblák elhelyezését és rögzítését több szakaszban kell végezni, lehetőleg kívülről még meg is kell támasztani és a föld visszatöltésénél nagyon gondosan kell eljárni. Sajnos előfordult már, hogy a több méter magasról, darus konténerrel lezúdított kavicsos föld elsodorta, letépte a hőszigetelést (megsértve néha a vízszigetelést is) a falról. Azok a hőszigetelő táblák, melyek felülete speciálisan kiképzett, alkalmasak a szivárgó vagy rétegvizek elvezetésére is (Austrotherm Expert Drain), de ilyenkor célszerű a hőszigetelő táblákra egy vékony szűrő-réteget (pl. Typar műanyag fátylat) elhelyezni, hogy a föld a „drén-vájatokat” ne tömítse el.
 
A talajon fekvő padlók hőszigeteléset általában a talajpára- vagy nedvesség elleni szigetelésre kerül, így itt már nem követelmény a csekély nedvesség-felvétel. Ezek elhelyezésénél inkább arra kell ügyelni, hogy a hőszigetelő táblák megfelelő szilárdsággal rendelkezzenek, feleljenek meg a helyiség funkciójából eredő terhelhetőségnek (pl. nem mindegy, hogy lakás vagy raktár lesz). A táblákat szoros ütközéssel kell egymáshoz illeszteni, és az aljzatbetonozás előtt technológiai szigetelést kell lefektetni annak érdekében, hogy a cementlé ne folyhasson be a táblák közé vagy alá.
A helyiségek kerülete mentén peremszigetelést (1 cm vastag és 6-10 cm széles szigetelő anyagot) kell elhelyezni. A hőszigetelésre kerülő beton legalább 5 cm legyen, de szerencsésebb, ha 6-7 cm vastagságban készülhet. Tapasztalataim szerint a tervezők nem számolnak a kivitelezésnél előforduló méret-pontatlansággal, vagy pl. a vízszigetelő rétegek vastagságával, így fordult már elő, hogy a „rajzlapon” szereplő 5 cm beton a valóságban csak 3,5 esetleg 4 cm lehetett! Ez a beton sajnos több helyen meg is repedt. Ha padlófűtés készül, akkor javasolt a formahabosított (ún. pogácsás) elem használata, és ilyenkor célszerű legalább 7 cm betonnal takarni. Minden esetben nagyon fontos az aljzatbetonban mozgási hézagokat kialakítani, az erre vonatkozó „ökölszabályokat” a tervezők gyakran megszegik arra való hivatkozással, hogy a padlóburkolat kiosztását a dilatációs elemek elcsúfítják.
 
A lábazatok hőszigetelésére alkalmazott anyagoknál is alapvető szempont, hogy minden esetben csak a nedvesség felvételére nem érzékeny XPS, vagy formahabosított expandált polisztirolhab kerülhet beépítésre. Ha a lábazatra vakolatot hordanak fel, akkor javasolt az Austrotherm Expert Fix alkalmazása, melyre a lábazatvakolat könnyebben és jobban tapad. A hőszigetelést a lábazati vízszigetelésre kell ragasztani (ld. feljebb, a pincefalnál írtaknál), de javasolt ezen kívül a lábazati vízszigetelés felső éle menti mechanikai rögzítés is.  Sajnos gyakori hiba, hogy a lábazati vakolat felhordása nem szakszerű módon készül, pl. nem helyeznek el hálót a hőszigetelés felületére ragasztva. Ilyen esetekben fordul elő, hogy a vakolat a hőszigetelés illesztési hézagainál megreped, majd ha a repedésekbe nedvesség jut, a vakolat le is jön (erről bővebben még a homlokzat hőszigeteléséről szóló cikkben olvashatnak).
 
Ha a lábazati hőszigetelés elé szerelt burkolat kerül, könnyebb helyzetben lehetünk, akkor csak arra kell ügyelni, hogy az alsó 20-30 cm-es mezőben a lábazati vízszigetelést ne szúrják át a burkolat rögzítésekor. Ennek megoldására már léteznek konzolos rögzítő elemek, csak megfelelő szemlélet kell a kivitelezőtől! A lábazat feletti szakaszon, ha szükséges, már át lehet térni az expandált polisztirolhab hőszigetelő anyagok beépítésére.
 
Összefoglalva a fentieket, a tervezők, kivitelezők és műszaki ellenőrök felelőssége igen nagy abban, hogy a mai követelményeknek minden tekintetben megfelelő, korszerű, energia-takarékos és szakszerűen kivitelezett épületek készüljenek, átgondolt és kivitelezhető részlet-megoldásokkal.
 
Csobajiné Tóth Judit
  << Előző oldal  3  Következő oldal >>  
  1. Egy kivitelező szemével
  2. A hőszigetelés vastagsága
  3. A hőszigetelés anyaga és rögzítése
  4. Kérdések